A cseresznye, mint gyümölcsös növény, nagy termőképessége és a termesztési feltételek iránti viszonylagos igénytelensége miatt vonzza a kertészkedés szerelmeseinek figyelmét. Sok fajtája létezik, különböző érési periódusú és bogyós színekkel. A termesztés során gyakran előfordul, hogy a cseresznye nem hoz gyümölcsöt, ennek okát csak a betegség fő okainak tanulmányozásával lehet megtudni.
Lehetséges okok
A cseresznye érési ideje fajtától függően május végén kezdődik és július utolsó napjaival ér véget.Így a korai fajták már május végén-június közepén hoznak gyümölcsöt, átlagos érési idővel június közepe, a késői fajtákat pedig július végén szüretelik. De ha nincs gyümölcs, vagy nagyon kevés van belőlük, akkor meg kell határozni az okot és meg kell szüntetni, hogy a fa gyorsabban felépüljön.
Rossz fajta
Mivel a cseresznye a déli növények közé tartozik, ajánlatos egy fajtát kiválasztani, figyelembe véve az adott régió éghajlati jellemzőit. Azokat a fajtákat, amelyek jól nőnek és gyümölcsöt hoznak a moszkvai régióban és az Urálban, nem hatékonyan ültetik a szibériai területen. A hideggel szemben alacsony ellenállású cseresznyefajták virágot hoznak, de nincs betakarítás.
Súlyos fagyokkal küzdő területeken a legjobb a magas télállóságú cseresznyét választani, amelynek rügyei nem félnek a negatív hőmérséklettől.
Fagyasztó
A cseresznye termesztésekor tisztában kell lennie azzal, hogy érzékenyek az alacsony hőmérsékletre. A tavaszi fagyok különösen veszélyesek a leendő gyümölcsökre, amikor a nappali hőmérséklet 10 fok körül alakul. A virágzat és a petefészkek elpusztulnak az éjszakai hideg miatt (-1 fok már a gyümölcsbimbók fagyását okozza).
A virágzat védelme érdekében a havat a lehető legtovább a fatörzskörben kell tartani.
Beporzó hiánya
Ha a cseresznye virágzik, de nem hoz gyümölcsöt, annak oka lehet a termés önsterilitása. A legtöbb fajta keresztbeporzást igényel, mivel ennek a gyümölcsfajtának nincsenek hímek és nőstények. Legalább egy másik cseresznyefa legyen a helyszínen, amely hasonló időben virágzik. Az optimális távolság közöttük 3-4 méter.
A legjobb, ha több fajtát csoportosan helyezünk el a kertben.Vannak részben öntermékenyítő példányok is, de további beporzás nélkül csak a lehetséges termőképességi mutatók 5-10%-át adják. Ha nincs hely újabb cseresznyefa ültetésére, akkor egy alanyra 2-3 különböző fajtát ültethetünk.
Kor
A cseresznye első betakarítása 4-5 évvel azután jön létre, hogy a palántát állandó helyre azonosították. Minden az ültetés időzítésétől, annak helyességétől és betartásától, valamint az ápolás alapvető szabályaitól függ. Fiatal ültetvényeken nem terem annyi termés, csak 10 évesen van egy felnőtt fának megfelelő koronája, amely bőséges (10-30 kilogramm) termést tud produkálni.
A cseresznyetermés csökkenése 15 év után következik be. A negatív tendenciát felgyorsító tényezők a következők:
- helytelenül végzett faformázás;
- nincs metszés;
- a betegség előrehaladott stádiuma;
- árnyékos területekre történő ültetés.
Helytelen koronametszés
A fa koronájának kialakítására irányuló inkompetens manipuláció gyakran a betakarítás elmaradásához vezet. Fiatal példányoknál a termés több évre leáll, de a felnőtteknél hirtelen. Az éves metszés fő feladata, hogy elősegítse a nagyszámú gyümölcsbimbó kialakulását anélkül, hogy intenzív növekedést és a negatív hőmérsékletekkel szembeni ellenállás elvesztését okozná.
Az állandó helyre ültetést követő első 2-4 évben a cseresznyefa fa- vagy bokorszerű formát kap. Tavasszal az új hajtások kialakulásának ösztönzése érdekében a tavalyi növekedést a hossz felével lerövidítik. A fának 3 rétegűnek kell lennie, 50-60 centiméter távolsággal. A cseresznyefa 5-6 éves korában 3-3,5 méteres magasságban kell elvégezni az öregedésgátló metszést és a csúcsmetszést.
Nem szabad hagyni, hogy a korona sűrűsödjön, különben az évelő rügyek elpusztulnak.Javasoljuk, hogy a munkát a nedváramlás megkezdése előtt kezdje meg. A sebfelületet kerti lakkal kell kezelni. Először azokat az ágakat kell eltávolítani, amelyek a koronába irányulnak, és a fagy és a betegségek károsítják.
A felesleges nedvesség felhalmozódása
A csonthéjas gyümölcsök, különösen a cseresznye termesztésének fő problémája Közép-Oroszországban a gyökérnyak előmelegítése. Maga a csillapítási folyamat nemcsak a fa legyengülése, hanem a fa elhalása miatt is veszélyes. Célszerűbb ezt a gyümölcsfajtát kis lejtőkre vagy enyhe emelkedőkre ültetni, ahol kizárt a nedvesség felhalmozódása a fatörzs közelében.
Az öntözőrendszer megfelelő megszervezésével a cseresznye stabil termést hoz. Az északi régiókban ritkán szenved nedvességhiánytól, ez a probléma inkább a déli régiókra vonatkozik. Aszályos körülmények között a gyümölcsfák tömegesen veszítik el petefészkeiket. Ilyen időszakokban a fának rendszeres bőséges öntözésre van szüksége.
Annak érdekében, hogy ne rontsa el a gyümölcs ízét a bogyótöltési szakasz előtt, az öntözést le kell állítani.
Betegségek és kártevők
A parazita egyedek jelenléte és a betegségek kialakulása jelentősen csökkenti a cseresznye termését. Különösen komoly veszélyt jelentenek a kertre a gombás fertőzések: foltosodás, moniliózis, coccomycosis. Az ilyen betegségek a levéllemezek elhalványulásával, az oldalágak kiszáradásával, a sötét elváltozások jelenlétével és a fogíny növekedésével mutathatók ki.
A gombás betegségek elleni küzdelem módszerei a következők:
- a fa érintett részeinek eltávolítása;
- kezelés Bordeaux keveréken és réz-oxikloridon alapuló munkaoldattal.
A cseresznyén a káros rovarok között gyakran találkozhatunk kis levéltetvekkel, cseresznyelegyekkel, levélhengerekkel és lepkékkel. A Karbofos, Actellik, Iskra nagyon hatékonyak az ilyen paraziták ellen.Annak érdekében, hogy megakadályozzuk megjelenésüket a cseresznyén, a szezon elején egy ilyen rovarirtót ki kell permetezni. Ezenkívül ősszel mélyen fel kell ásni a talajt, meg kell tisztítani és fehéríteni a törzset, és vágja le a koronát.
Mi a teendő, ha a cseresznye nem hoz gyümölcsöt
Ahhoz, hogy a cseresznye bőségesen virágozzon és termőre hozzon, be kell tartani a helyes mezőgazdasági gyakorlatot. A táplálkozási keverékek bevezetése a jó eredmények egyik fő feltétele. Az első etetési eljárásokat a hó elolvadása után kell elvégezni. Erre a célra ökörfarkkóró infúziót, Nitrophoska alapú munkaoldatot és karbamidot használnak.
A virágzási fázis előtt kálium-szulfátot (40 gramm) és szuperfoszfátot (40 gramm) kell hozzáadni a fatörzskörhöz. Az ezt követő etetési eljárást az ilyen készítményekkel a petefészek képződésének szakasza előtt végezzük. Tél előtt a talajt fel kell ásni, és korhadt trágyát kell hozzáadni.
Megelőző intézkedések
Ha a cseresznyefa nem hoz gyümölcsöt, ki kell választani a megfelelő helyet az ültetéshez, kerülni kell a talajvíz felszínének közvetlen közelségét (legalább 2 méter). Ültetési anyagként csak egészséges palántákat kell vásárolnia, károsodás, betegség jelei nélkül, és alkalmazkodni egy adott éghajlati viszonyokhoz. Ezenkívül rendelkezniük kell az oltás jelével.
Az olyan agrotechnikai technikák, mint a koronaképzés, a talaj fellazítása a fatörzsben és a gyomok eltávolítása segítenek csökkenteni a cseresznye gyümölcshiányának valószínűségét. Az öntözés gyakorisága a szezonban 3-szor, a talaj nedvességtartalmának megőrzése érdekében korhadt fűrészpor és frissen vágott fű talajtakaró rétegét használják. Ezenkívül nem szabad figyelmen kívül hagynia a főbb betegségek és a káros rovarok elleni megelőző kezeléseket.
A télállóság növelése érdekében ajánlatos a cseresznyét hűvös alföldre ültetni és a koronát helyesen metszeni. Száraz időben történő öntözés, valamint nitrogén-, foszfor- és káliumvegyületek hozzáadása szintén növeli a fa fagyállóságát. A fatörzs körüli talaj hóval való befedése segít megvédeni a cseresznyét a fagytól.
A termelékenység csökkenésének megakadályozása érdekében a sérült ágakat kerti lakkal kell kezelni.
A cseresznye csak akkor hoz bőséges termést, ha minden ültetési és gondozási szabályt betartanak. Az adott körülményeknek megfelelő fajta kiválasztása csak növeli a kívánt eredmény elérésének esélyét.
